Szelepfedél-tömítés, PCV és az olajpára a motortérben

Mit csinál a szelepfedél-tömítés és mikor szivárog?

A szelepfedél a hengerfej tetejét zárja le, alatta a vezérműelemek és a kenőolaj dolgozik; a szelepfedél-tömítés az, ami ezt a fedelet olajtömören a hengerfejhez rögzíti. A tömítés gumi- vagy elasztomer anyaga a hő és az öregedés hatására megkeményedik, ridegedik, és idővel engedni kezd. Ez a motor egyik leggyakoribb, jellemzően külső olajszivárgása, amely sok autót érint a kora előrehaladtával.

A szivárgás tünete gyakran nem az olajszint látványos esése, hanem az égett szag: az oldalt kifolyó olaj forró felületre, például a kipufogó-gyűjtőcső környékére csöpög, és ott elszenesedik. A motortérben nedves, olajos nyom jelenik meg a szelepfedél pereme mentén, néha a gyújtógyertya-aknákba is beszivárog, ami gyújtási zavarokat okozhat. Az égett olaj szaga sokszor előbb tűnik fel, mint maga a folt.

A szelepfedél-tömítés önmagában nem drága alkatrész, de a szivárgás jelzésértékű: egyrészt lassú olajfogyást és kellemetlen szagot okoz, másrészt a gyertyaaknába jutó olaj a gyújtás megbízhatóságát ronthatja. A felmérésen ezért a szelepfedél pereme, a gyertyaaknák környéke és a lecsöpögés nyoma a motortér átnézésének egyik célpontja. Fontos elkülöníteni a régi, beszáradt izzadást a friss, aktív szivárgástól, mert a kettő súlya nem azonos.

Hogyan működik a PCV, és miért fontos a forgattyúház szellőzése?

Az égés során a nyomás egy része a dugattyúgyűrűk mellett elszökik a forgattyúházba; ezt hívják „blow-by” gáznak. Ez a gáz olajgőzzel keveredve nyomást és lerakódást hozna létre a motor belsejében, ha nem vezetnék el. A pozitív forgattyúház-szellőztetés (PCV) feladata, hogy ezeket a gázokat a szívócsőbe vezesse vissza, ahol a friss levegővel együtt elégnek, csökkentve a kibocsátást és a belső nyomást. Minden motoron keletkezik blow-by, a kérdés csak az, hogyan kezeli a rendszer.

Az angol Wikipédia forgattyúház-szellőztetésről szóló szócikke szerint a PCV-szelep a szívócső vákuumához igazítja az átáramlást: alapjáraton, nagy vákuumnál korlátozza a gázok beszívását, hogy a keverék ne soványodjon el, nagyobb terhelésen viszont több forgattyúházi gáz átáramlását engedi. A szelep egyben visszacsapó- és lángfogó szerepet is betölt, és terelőlemezek vagy olajleválasztók választják le az olajködöt, mielőtt a gáz a szívórendszerbe jutna. A rendszer tehát egyszerre több feladatot lát el.

Ez a rendszer egyszerre kezeli a nyomást, a gőzöket és a kibocsátást. Ha a szellőztetés a tervezett módon működik, a forgattyúházban nem épül fel káros túlnyomás, és az olajköd nagy része nem jut tovább a szívóoldalra; ha viszont a szelep eldugul vagy tévesen nyit, a hatás azonnal érezhető a motor működésén. Éppen ez a kettősség teszi a PCV-t olyan alkatrésszé, amelynek apró hibája is messze ható következményekkel jár.

Mit okoz az eldugult vagy hibás PCV-szelep?

A PCV-szelep két irányban hibásodhat, és a két hiba tünete eltérő. A zárva ragadt vagy eldugult szelep nem engedi ki a forgattyúházi nyomást, ezért az felépül, és olajat présel a tömítéseken és a szimeringeken túlra. Ez éppen a szelepfedél-tömítés, a főtengely-szimering és más tömítések idő előtti engedését okozhatja, vagyis egy olcsó szelep hibája drágább tömítésszivárgásban jelentkezhet. A látszólag egymástól független szivárgások mögött így sokszor egyetlen közös ok áll.

A nyitva ragadt szelep vagy a szivárgó tömlő ezzel szemben nagy, hamis levegőt jelentő szíváskiesést okoz: a keverék elszegényedik, az alapjárat egyenetlenné, ingadozóvá válhat, a motor rángathat. Ez a fajta hiba gyakran alapjáraton a legfeltűnőbb, és a szívórendszerben mérhető változást hoz, amit a diagnosztika hibakódként is jelezhet. A soványodó keverék miatt a motor bizonytalanul jár, különösen hidegen.

Fontos, hogy a hibás PCV a becslések szerint az olajfogyási panaszok jelentős részéért felelős. Az eldugult szellőztetés miatt megnőtt nyomás és a rossz olajköd-leválasztás olajat visz a szívóoldalra, ami füstölés nélküli olajfogyást és lerakódást eredményez. Ezért a PCV állapota a felmérés egyik olyan pontja, amely látszólag apró, de messzeható következményekkel jár. Aki csak a motor külsejét nézi, könnyen átsiklik felette, pedig a hatása az egész motor működésére kihat.

A PCV két hibairánya és fő tünete:

• zárva ragadt vagy eldugult: felépülő nyomás, tömítések préselése, olajszivárgás
• nyitva ragadt vagy szivárgó tömlő: hamis levegő, sovány keverék, egyenetlen alapjárat
• olajfogyás füstölés nélkül, lerakódás a szívórendszerben
• gyakori kísérőjel az olajpára a motortérben és a szívott levegőben

Miért jelenik meg olajpára a szívórendszerben és a hűtött levegőben?

Amikor a forgattyúházi gőzök a szívóoldalra kerülnek, magukkal viszik a finom olajködöt is. Ha az olajleválasztás nem megfelelő, vagy a PCV eldugulása miatt túl sok gáz préselődik át, olaj rakódik le a szívórendszer belsejében. Turbós motoroknál ez a hűtött levegő útján, a töltőlevegő-hűtő és a csövek belsején is megjelenhet, ahol nedves, olajos filmként tapintható. A turbó által mozgatott nagy levegőmennyiség itt tovább növelheti az áthordott olaj mértékét.

Ez az olajpára több szempontból is árulkodó. Egyrészt jelzi, hogy a szellőztetés nem a tervezett módon választja le az olajködöt, vagy hogy megnőtt a forgattyúházi gáz mennyisége. Másrészt közvetlen befecskendezésű motoroknál a szívószelepekre lerakódó olajos-koromos réteg idővel a levegőáramlást és a motor működését is ronthatja, mert ezeken a szelepeken nem folyik át tisztító üzemanyag. Ez a lerakódás lassan épül fel, de a teljesítményt és a járásminőséget is befolyásolhatja.

A felmérésen a szakember a szívórendszer könnyen hozzáférhető pontjait, a szűrőházat, a szívótömlőket és turbós motornál a töltőlevegő-oldalt nézi át olajosság szempontjából. A túlzott, nedves olajfilm a PCV vagy az olajleválasztás problémájára, illetve megnövekedett blow-byra utalhat, ezért ez a megfigyelés más tünetekkel együtt értékelendő. Egy vékony, régi lerakódás sok motoron megszokott; a bőséges, friss olaj viszont jelzésértékű.

Hogyan mutatja ki mindezt a helyszíni felmérés?

A helyszíni átvizsgálás a motortér szisztematikus átnézésével kezdődik: a szakember a szelepfedél pereme, a gyertyaaknák és a lehetséges lecsöpögési pontok mentén keresi a friss vagy régi olajszivárgás nyomát, és jelzi, ha égett olajszag érezhető. Ezzel a külső tömítésszivárgás, elsősorban a szelepfedél-tömítés állapota tisztázható. A cél a szivárgás helyének és frissességének azonosítása, nem pusztán a folt megléte. Segít, ha a motor előzőleg letisztított állapotban volt, mert akkor a friss nedvesedés egyértelműbben elkülönül a régi, beszáradt nyomtól, és pontosabban megítélhető, hogy a szivárgás aktív-e vagy már korábban megszűnt.

Ezt egészíti ki a PCV és a szellőztetés közvetett ellenőrzése: az alapjárat stabilitásának megfigyelése, a szívórendszer olajosságának átnézése és a diagnosztikai hibakódok kiolvasása. Egy ingadozó, egyenetlen alapjárat, olajos szívótömlő és a keverékre utaló hibakód együtt erős jel arra, hogy a szellőztetéssel vagy az olajleválasztással baj van, még ha a szelep közvetlen bontása a helyszínen nem is minden esetben lehetséges. A jelek együttese pontosabb, mint bármelyik önmagában.

A megfigyeléseket az olajszint és az olajállapot, valamint a próbaút élő adatai teszik teljessé. Ha a tulajdonos rendszeres olajutántöltésről számol be füstölés nélkül, az a fenti tünetekkel együtt a szellőztetési rendszer felé mutat. Az eredményt a felmérés a helyszínen, írásban rögzíti, hogy a vevő tényszerű képet kapjon a motor olajháztartásáról. Így a döntés nem feltételezésen, hanem összefüggő megfigyeléseken alapul.

Hogyan előzhető meg és mérsékelhető ez a hibakör?

A szelepfedél-tömítés és a PCV állapota részben karbantartási kérdés, ezért a szervizmúlt sokat elárul. A rendszeres, előírás szerinti olajcsere és a jó minőségű, megfelelő viszkozitású olaj lassítja a lerakódások képződését és a tömítések öregedését. Az elhanyagolt olajcsere és a besűrűsödött, elszennyeződött olaj éppen ellenkezőleg: fokozza a szellőztetőrendszer terhelését, és gyorsítja a PCV eldugulását. A szervizszámlák így közvetve a szellőztetés állapotára is utalnak.

A PCV-szelep sok motoron viszonylag egyszerűen ellenőrizhető és cserélhető karbantartási elem, míg más konstrukciókban a szelepfedélbe integrálva, membránként található, és a teljes fedél cseréjével jár. Ezért a konkrét motor kialakítása befolyásolja, mennyire költséges a javítás. A vásárlás előtti tájékozódásnál érdemes tudni, melyik megoldásról van szó, mert ez a jövőbeli fenntartási költséget is meghatározza.

A megelőzés szempontjából az is számít, hogy az autót milyen módon használták. A sok rövid, hidegen tett út kedvez a párakiválásnak és a lerakódásnak a szellőztetőrendszerben, mert a motor és a rendszer nem melegszik fel eléggé a nedvesség elpárologtatásához. A felmérésen ezért a használati profilt is figyelembe vesszük: egy vegyes vagy hosszabb utakat futott autó szellőztetője jellemzően tisztább, mint egy kizárólag rövid városi utakra fogott társáé. Ez a szempont a téli időszakban különösen fontos, amikor a hideg indítások és a be nem melegedő motor a nedvesség kiválását tovább fokozzák a szellőztetőrendszerben és az olajban.

Miért érdemes ezekre a részletekre figyelni vásárlás előtt?

A szelepfedél-tömítés és a PCV külön-külön olcsó alkatrész, a belőlük fakadó következmények mégis jelentősek lehetnek. Az elhanyagolt tömítésszivárgás a gyertyaaknába jutva gyújtási zavart, a felépülő forgattyúházi nyomás pedig további tömítések préselését okozhatja. A füstölés nélküli olajfogyás sokáig rejtve maradhat, miközben lassan koptatja a motort és szennyezi a szívórendszert. Egy apró alkatrész elhanyagolása így idővel súlyosabb, összetettebb hibává állhat össze.

Ezek a hibák jellemzően nem adnak drámai tünetet a rövid bemutató úton, ezért a laikus vevő könnyen átsiklik felettük. Egy tapasztalt szemmel és diagnosztikával végzett átvizsgálás viszont a nyomokból, az alapjáratból és a hibakódokból összerakja a képet, és megkülönbözteti a jelentéktelen, régi izzadást a valódi, aktív szivárgástól vagy szellőztetési problémától. Ez a különbségtétel dönti el, hogy egy folt komoly figyelmeztetés vagy csak kozmetikai nyom.

A budapesti kiszállással végzett felmérés díja töredéke annak, amit egy elhúzódó olajfogyás vagy egy bepréselt tömítés javítása felemészthet. A szelepfedél, a PCV és a szívórendszer olajosságának tisztázása így nem részletkérdés, hanem a motor valós állapotának egyik fontos mércéje, amely alkupozíciót vagy a rossz vétel elkerülését adhatja. Az Alap csomag 29 999 Ft-tól indul, és az eredményt a megbízó a helyszínen, írásban kapja meg.

Gyakori kérdések